Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapszabály

2015.04.21

Európai Dolgozók  Szociális Szövetkezet

 

ALAPSZABÁLYA

 

A jelen alapszabályt aláíró tagok elhatározzák, hogy a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.törvény rendelkezései alapján szociális szövetkezetet hoznak létre.

A szövetkezet az Alapszabályban meghatározott összegű részjegy tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok munkához juttatását, szociális helyzetük javítását, illetve tagjai, és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.

 

I.

Alapvető rendelkezések

 

1. A Szövetkezet neve:                      Európai Dolgozók  Szociális Szövetkezet

   A Szövetkezet rövidített neve:         Európai Dolgozók Szociálisszöv.

2. A Szövetkezet székhelye: 1074. Budapest, Vörösmarty út. 19/a.II.e.12.sz.

 

3. A Szövetkezet alapításának célja:

 

Célunk: A Romák, munkanélküliek, a hátrányos helyzetben lévőtagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése;

 A kölcsönös, szolidáris együttműködés keretének kialakítása, amely egyben válasz a piacgazdaság (negatív) jellemzőire. Az egyéni érdekkel szemben a közösségi érdeket hangsúlyozzuk. Az alá-felé rendeltséggel szemben, a demokratikus, egyenrangú kapcsolatokat. A piac globális hatásával szemben, a helyi közösségek dolgozni kívánó emberek fenntarthatóságát tartjuk értéknek.

Az egyénnek, az uniformizációval szemben, az egyéni kibontakozás lehetőségét adjuk. A rejtett társadalmi kirekesztésre a helyi/kisközösségi befogadó és integráló társadalom működésének kialakításával válaszolunk.

A szövetkezet tagjai a tevékenységüket az emberek közötti szolidaritásra építik, fontosnak tartják az alakító, állampolgári magatartás megvalósítását munkájukban, és a napi működésben a demokratikus eljárások szerint döntenek.

Olyan közös érdekeltségű tevékenységet folytatunk, amely biztonságos megélhetést, jó minőségű egyéni, családi és közösségi életformát tesz elérhetővé tagjaink számára.

 

A szövetkezetünk fenti értékek szerinti gyakorlata hozzájárul a dolgozni akaró emberek  fejlődéshez, az összetartó közösségi, és társadalmi működéshez, a társadalmi és gazdasági stabilizációhoz, a sokszínű foglalkoztatás megvalósításához, védelmet ad a kirekesztéssel szemben,erősíti a családok boldogulását  és egy formája a szegénység elleni küzdelemnek.

Szociális szövetkezetünk az aktív szociálpolitika egyik leghatékonyabb eszköze, mert a befogadó társadalmi értékek mentén biztosít foglalkoztatást, megélhetést, közösséget, leginkább azok számára, akiket a társadalmi mechanizmusok kirekesztenek és ez által munkanélkülivé válnak .

 Szociális szövetkezetünk így az élhető társadalom egyik alapköve , hogy emberek munkához jussanak.

 

A pénz profitérdekeltségének alárendelt logika helyett a dolgozók közösségi együttműködés, a bizalom, a partnerség, a biztonságos munka és foglalkoztatás logikáját követi a szövetkezeti tevékenységünk. Így valós alternatívát tudunk nyújtani a fenntartható társadalmi működésre, a kirekesztő piacgazdaság alternatívájaként, a szolidaritásra, a munka, az ember megbecsülésére, valamint a család , környezeti fenntarthatóság, szegénység elleni küzdelem, kirekesztés elleni fellépésre épülő tevékenységünkkel.

 

 

4. A Szövetkezet főtevékenysége (TEÁOR '08)

TEÁOR 78.10 Munkaközvetítés  (főtevékenység)

 

További tevékenységek:

 

 78.20 ’08 Munkaerőkölcsönzés

 81.10 ’08 Építményüzemeltetés

 81.21 ’08 Általános épülettakarítás

 81.22 ’08 Egyéb épület-, ipari takarítás

 81.29 ’08 Egyéb takarítás

 81.30 ’08 Zöldterület-kezelés

 82.92 ’08 Csomagolás

 82.99 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

 84.12 ’08 Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve:

társadalombiztosítás) igazgatása

 85.52 ’08 Kulturális képzés

 85.59 ’08 M.n.s. egyéb oktatás

 85.60 ’08 Oktatást kiegészítő tevékenység

 88.10 ’08 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül

 88.99 ’08 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

94.99 ’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

 95.24 ’08 Bútor, lakberendezési tárgy javítása

 

5. A Szövetkezet részjegytőkéje (jegyzett tőkéje): A tagok vagyoni hozzájárulásának összege,amelyet a részjegyek jelenítenek meg.

 

5.1. A részjegy tőke alapításkori nagysága: 70.000 –Ft.

 

5.2. A részjegyek névértéke: 10.000,-Ft.

 

5.3. Minden tag egy-egy részjegy névértékének befizetésére vállal kötelezettséget.

Az egy tag által jegyezhető részjegyek száma 10 db.

 A tagi munkavégzést folytató szövetkezeti tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti.

 

5.4. A részjegytőke kizárólag készpénzből áll.

 A tagok a részjegytőke 30 %-át 8 napon belül a szövetkezet rendelkezésére bocsátják, a fennmaradó részt a tagok egy éven belül kötelesek a szövetkezet részére befizetni.  A befizetést az igazgatóság elnökénél kell tejesíteni, aki a befizetett összeget haladéktalanul köteles a szövetkezet részére nyitott bankszámlán elhelyezni.

 

6. A szövetkezet időtartama: A szövetkezet határozatlan időre jön létre.

 

II. A SZÖVETKEZET ÉS A TAGOK KÖZÖTTI JOGVISZONY,

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

1.A tagsági jogviszony létrejötte

 

  1.  A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik.

1.2A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a szövetkezet céljainak megvalósításábanvaló vagyoni és – önkormányzati és karitatív szervezeti tag kivételével – személyesközreműködést. 

1.3. A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet is lehet a tagja.

 

1.4.Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki

a) 18. életévét betöltötte;

b) 14. életévét betöltötte és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata,

- a szövetkezet alkalmazottja;

- vagy a szövetkezet tevékenységét bővíteni szándékozó tervvel rendelkezik melyet az Igazgatóság megvalósíthatónak tart,

- vagy már meglévő tervben szerepel melyet a Ügyvezető Igazgatós megvalósíthatónak tart;

- vagy akinek munkahelye az újonnan indítandó tevékenység tervében – terv készítőjének nyilatkozata alapján szerepel,

- és az Alapszabály és a szövetkezet egyéb rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;

- és egy részjegy névértékének megfelelő összegű befizetési kötelezettséget vállalja.

 

A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik.

A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy

- a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni és – önkormányzati és karitatív szervezeti tag kivételével -  a személyes közreműködést,

- tagi munkavégzésre vonatkozó szerződés jön létre.

 

1.4. Tagfelvételről az Közgyűlés dönt. A Közgyűlés a felvételről a felvételi kérelembenyújtását követő legközelebbi ülésén határoz. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni kell. A tag felvételéhez a közgyűlés 2/3-os szavazattöbbséggel meghozott határozatára van szükség. A tag felvételéről a közgyűlés határoz, a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen.

 

1.5. A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulásának egészét vagy legalább 30 %-át, a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. A fennmaradó összeget 1 éven belül kell befizetni.A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soronkövetkező közgyűléshez fordulhat.

 

1.6. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás szerint.

 

1.7. A tagnyilvántartás

 A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás – az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

 A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.

 A tagi munkavégzés jogviszony esetén a tagi nyilvántartás tartalmazza a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját. A tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő 5 napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.

 

 

2. A részjegy:

 

2.1. A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetőleg az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg.

2.2. A részjegyen fel kell tüntetni

a) a szövetkezet nevét, székhelyét;

b) a tag nevét, lakóhelyét;

c) a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét;

d) a részjegy kiállításának időpontját, a részjegy kiállítására jogosult személy aláírását.

 

3. A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei

3.1. A tagok jelen Alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő módon irányítják a szövetkezet tevékenységét, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését.

3.2. A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat azonos jogok illetik meg.

3.3. A szövetkezet tagja tagsági jogviszonya alapján

a) teljesíti vagyoni hozzájárulását,

b) az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az Igazgatóság rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja,

c) eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak,

d) személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében,

e) vagyoni hozzájárulásának, valamint egyéb érdekeltségének megfelelően részesedhet a gazdálkodás eredményéből,

f) igénybe veheti a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat,

g) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen,

h) tisztséget viselhet a szövetkezetben,

i) felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely kérdésben,

j) kérheti, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg,

k) élhet mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek, amelyeket törvény az a) - j) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy előír.

 

4. A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése

 

4.1. A tag és a szövetkezet közötti együttműködés magában foglalja az alábbiakat:

a) a munkához jutás elősegítése;

b) szociális helyzet és a munkanélküliség  javítását eredményező tevékenységek,

c) oktatási jellegű feladatok.

4.2. A tagok személyes közreműködése a következő lehet:

a) a szövetkezeti tag alkalmazottja a szövetkezetnek

Ennek megvalósulási módja történhet:

  • Munkaviszonyban

-              Megbízási jogviszonyban.

b) a szövetkezeti tag közreműködő a szövetkezetben és erre vonatkozólag egyértelműen kinyilatkoztatott felelősséget vállal.

4.3. A tag joga használatba adni bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel rendelkező dolgot, szellemi alkotást, valamint vagyoni értékű jogot, amely hozzájárul a szövetkezet működéséhez, amelyet a szövetkezet köteles a leltárában szerepeltetni.

4.4. A szövetkezet tagjai és a szövetkezet igazgatósága megállapodásban rendezik a személyes közreműködés módját és jogi formáját.

4.5.  A személyes közreműködés történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest -termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel.

4.6.  A személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettség is előirható. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

4.7 A  személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).

4.8. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn.

4.9. A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet.

4.10. Ha a  szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagjamunkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel.

4.11. A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése - a tag halálától eltekintve – a munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs kihatással. A szerződő felek ettől eltérhetnek.

 

 

5. Közösségi alap képzése és felhasználása

 

5.1. A szövetkezet az adózás utáni eredményének meghatározott részét a közösségi alapba helyezi, amelynek a terhére a tagjai és hozzátartozóik számára az alábbi juttatásokat biztosítja, illetőleg támogatásokat folyósítja:

 

a) szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás);

b) oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása);

c) kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása);

d) közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása);

e) sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása);

f) egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása.

g) OKJ –s képzések tanúsítványt nyújtó  szolgáló szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatások

h) Sport, munkaruhákat , védő eszközöket , ill. egészségmegőrzést nyújtó  tevékenységhez nyújtott támogatások, juttatások

i) Munkálatokkal kapcsolatos  tanácsadás, szolgáltatás.

 

A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap hány százalékáig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni.

 

5.2. Az adózás utáni eredmény közösségi alapba helyezhető részét a közgyűlés évenként határozza meg.

5.3. A közösségi alap elszámolásának helyességét és átadását a vagyonmérleg-tervezet, illetve végelszámolási zárómérleg közgyűlés elé terjesztését megelőzően a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége ellenőrzi.A juttatások és támogatások, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.

 

 

6. Az adózás utáni eredmény felosztása

 

6.1. A szövetkezet közgyűlése a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt az adózás utáni eredmény felosztásáról.

6.2. Az adózás utáni eredményt az alábbi célokra oszthatja fel:

- meghatározza a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában felosztásra kerülő összeget;

- meghatározza a szövetkezet egyéb céljainak (beruházás stb.) megvalósítására szolgáló összeget.

 

7. Pótbefizetés

 

7.1. A szövetkezet esetleges vesztesége esetén, a veszteség rendezésére a közgyűlés pótbefizetés rendelhet el.

7.2. A pótbefizetés évente legfeljebb egy alkalommal rendelhető el; annak mértéke nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának 30 %-át.

 

 

8. Tagi kölcsön

 

8.1. A legalább 1 éves időtartamú tagsággal rendelkező és a kötelező vagyoni hozzájárulását teljesített szövetkezeti tag kölcsönt nyújthat a szövetkezet számára (tagi kölcsön).

8.2. Tagi kölcsön igénybevételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az rövid távonhasznosan képes szolgálni a szövetkezet céljainak megvalósulását.

8.3. A tagi kölcsön igénybevételének esetköreit, felhasználásának módját, a visszafizetés rendjét a Közgyűlés által elfogadott szabályzatban kell meghatározni.

8.4. A tagi kölcsönről a tag és az igazgatóság közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő írásbeli megállapodást köt, amelyben meghatározzák a kölcsön kamatmentességét vagy kamatának mértékét is.

 

9. Munkavégzés a szövetkezetben

 

Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkavégzésére vonatkozó jogviszonyának a megszűnése a másik jogviszonyra nincs kihatással.

A tagi munkavégzés által teljesítendő munkafeladatok: Az értékteremtő folyamatokban történő személyes közreműködés – az elnökség által kijelölt szakmai vezető irányításával – a megkötött megállapodás alapján a termelésben, szolgáltatásban, kereskedelmi tevékenységben.

Az elvégzett munkát és ráfordított időt a szakmai vezető dokumentálja és igazolja írásban hetente. Az elvégzett munka után a tagi munkavégzés során a tagot az alábbi ellenérték illeti meg: a szövetkezet a tagnak biztosítja az értékteremtő folyamatokban megtermelt, vagy termeltetési folyamatokban előállított javakból történő (termék, szolgáltatás vagy kereskedés) megfelelő és arányos részesedését.

 

 

10. A tagsági jogviszony megszűnése

 

10.1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) ha a tag a szövetkezetből kilép;

b) ha a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) – az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig – nemteljesítette;

c) a szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának közhasznú jogállása megszűnik;

d) a tag halálával;

e) ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint

f) a szövetkezet átalakulásával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

10.2. A kilépési szándékot írásban, az Igazgatóságnak kell bejelenteni.

 Az Igazgatóság a kilépés kérdésében a bejelentés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles dönteni. A tagsági jogviszony a kilépésre vonatkozó bejelentés megtételének napjától számított 60. napon szűnik meg.

10.3. A tagsági jogviszony a 10.1.b) pont szerint akkor szűnik meg, ha a tag a vagyoni hozzájárulását határidőben nem fizeti meg.

10.4. A szövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon –

a) a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy

b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - 30 napon belül – felszólítás ellenére nem tesz eleget.

10.5. A tag kizárásáról az Igazgatóság dönt. A kizárást tárgyaló testületi ülésre a tagot meg kell hívni. Az Igazgatóság a kizárásról indoklással ellátott határozatot hoz, melyet az érintett taggal írásban közöl.

10.6. A kizárásról hozott határozat ellen a közgyűléshez lehet fordulni, a közgyűlés határozatát pedig bíróság előtt lehet megtámadni.

10.7. Ha a tagsági jogviszony bármely okból megszűnik, a volt taggal, illetőleg a tagfelvételét nem kérő örökösével el kell számolni. A volt tagot (örökösét) a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, levonva ebből a veszteség céljára szolgáló összeget. A névértéket meg nem haladó összeget a számviteli törvény szerinti beszámolót követő 30 napon belül, a névértéken felüli összeget pedig a közgyűlés által meghatározott időpontban kell kifizetni.

 

10.8. A volt tag által, nem vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet használatába adott és még meglévő vagyontárgyat kérelemre a számviteli törvény szerinti beszámolót követő 30 napon belül ki kell adni, a volt tagnak, illetőleg tagfelvételét nem kérő örökösének.

 

11. Cégjegyzés

 

11.1. A cégjegyzésre, valamint a szövetkezet képviseletére az Igazgató Elnök, valamint az IgazgatóElnök által írásban cégjegyzésre vagy képviseletre feljogosított tagok, vagy alkalmazottak jogosultak.

11.2. A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az  IgazgatóElnök önállóan, a cégjegyzésre feljogosított további személyek közül bármelyik kettő együttesen írja a nevét.

 

III. A SZÖVETKEZET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

 

1. A Közgyűlés:

1.1. A Közgyűlés a Szövetkezet legfőbb szerve.

1.2. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása,

b) az igazgató elnök, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása,

c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről,

e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról,

f) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagok kizáró határozat felülvizsgálata,

g) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője ellene kártérítési per megindításáról,

h) döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről,

i) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről,

j) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról,

k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról,

l) döntés pótbefizetés elrendeléséről,

m) a részjegyek névértékének megváltoztatása,

n) a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a részjegy névértékén felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb,

o) mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

1.3. A határozathozatal módja:

a) A Közgyűlésen valamennyi tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselve van.

b) A Közgyűlés határozatait – a c) pontban, valamint törvényben foglalt kivételekkel – a szavazatok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással határoz a Közgyűlés az Igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása tárgyában.

c) A szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az 1.2. pont k) és m) pontjában meghatározott ügyekben.

A szövetkezet összes tagja több mint felének, de legalább a jelenlevők kétharmadának szavazata szükséges az 1. 2. pont a) pontjában meghatározott ügyben.

Az összes szövetkezeti tag kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az 1.2. pont i), l), és m) pontjában meghatározott ügyekben.

d) Szavazategyenlőség esetén nem születik határozat.

1.3.1. írásbeli szavazás módja

1.3.1.1. A tagok közgyűlés összehívása nélkül, elektronikus levélben (e-mailben), írásban is szavazhatnak (a továbbiakban: írásbeli szavazás). Eredménytelennek tekinthető az írásbeli szavazás, amennyiben az egyesület tagjainak több mint a fele nem szavazott. Az írásbeli szavazás, eredménytelensége esetén, egy alkalommal, megismételhető. A megismételt írásbeli szavazásra az írásbeli szavazás rendelkezései irányadók.

1.3.1.2. A tagok jegyzéke tartalmazza a tagok elektronikus levelezőcímét. Az elnökség levelezőlistát működtet, amelyen a szavazás lebonyolítható, írásbeli szavazás kizárólag a levelezőlistán bonyolítható le (). Az írásbeli szavazással kapcsolatos teendőket az elnökség látja el.

1.3.1.3. Írásbeli szavazás formájában akkor hozható döntés, ha ehhez minden tag hozzájárult levelezési címének megadásával, a tagjegyzék hiánytalanul kiegészült a tagok e-mail címével.

1.3.1.4. Az írásbeli szavazásról elektronikus levélben értesítőt kell a tagoknak küldeni, az értesítőt legalább 8 nappal a szavazás megkezdése előtt el kell küldeni a tagoknak és meg kell jelentetni az egyesület honlapján.

1.3.1.5. Az értesítő kiküldését követően a szavazás megkezdése előtti 3. napig lehetőséget kell biztosítani a tagoknak, hogy a javaslattal, kérdéssel kapcsolatos kérdéseiket feltegyék. A kérdéseket a szavazást megelőző napig meg kell válaszolni. Amennyiben a kérdéseket az elnökség az előírt határidőig nem válaszolja meg, úgy a javaslat nem bocsátható szavazásra, az ennek ellenére megtartott szavazás érvénytelen. A fenti ok miatti

érvénytelenségre hivatkozva a tagok a szavazás befejezését követő 30 napon belül nyújthatnak be kifogást, ezt követően benyújtott kifogás nem vehető figyelembe, a megtámadott döntés érvényesnek minősül.

1.3.1.6. Az írásbeli szavazásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell:

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a döntést megalapozó írásbeli előterjesztést, a döntést igénylő, pontos,

eldöntendő válasszal megválaszolható kérdést, javaslatot

c) a szavazat leadásának lehetséges módjait (igen-nem-tartózkodik)

d) a szavazat leadásának legkorábbi és legkésőbbi időpontját

e) az eredményes szavazás feltételeit (egyszerű-minősített többség)

f) az eredménytelen szavazás esetén követendő eljárást (ismételt elektronikus szavazás vagy közgyűlés keretében történő szavazás)

g) a szavazás eredményének közzétételi módját és idejét

h) az írásbeli szavazást megelőzően igénybe vehető támogatás elérhetőségét, ahol a szavazatát írásban leadni szándékozó tag érdemi és technikai kérdéseire egyaránt választ kaphat.

1.3.2. Nem lehet írásbeli szavazást kérni az alábbi kérdésekben:

a) az alapszabály módosítása;

b) az elnökség tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása;

c) tag kizárása;

d) az egyesület más szervezettel történő egyesülése, más szervezetbe tagként történő belépése valamint jogutód nélküli megszűnése (föloszlatása);

1.3.3. A döntést 30 napon belül rögzíteni kell a Határozatok Tára című dokumentumban a közgyűlésen hozott határozatok döntésekre vonatkozó tartalommal és formában, a döntésről, a szavazás végeredményéről a tagokat 15 napon belül értesíteni kell, a döntésekről szóló összegzést a honlapon 15 napon belül meg kell jelentetni (az eredményt közzététele). Az írásbeli szavazás e-mail levelezése ainfo@dolgozokszocialisszovetkzete.hupostafiókból nem törölhető, az igazgató  elnök feladata a döntésekhez kapcsolódó írásbeli szavazás archiválása, rögzítése, tárolása, az ezzel összefüggő adatkezelés.

 

 

1.4. A Közgyűlés összehívása:

a) A Közgyűlést, annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a napirend közlésével az Igazgató Elnök írásban hívja össze.

b) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét;

b) a közgyűlés időpontját és helyét;

c) a közgyűlés napirendjét;

d) a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját, helyét és

az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;

e) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.

c) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés).

d) Ha a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelő Bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, a közgyűlést a c) pontban foglalt eseteken kívül is össze kell hívni.

e) Amennyiben a szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra azonos tárgysorozattal összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti tárgysorozati javaslatba felvett kérdésekben hozhat határozatot azzal a kivétellel, hogy az 1.2. pont a), i), és k) pontjában foglaltakról nem hozhat határozatot.

f) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző nyolc nappal kell benyújtani az Igazgató Elnöknek. Az így kiegészített napirendet a tagoknak legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal meg kell küldeni.

g) Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre.

h) A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyűlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon.

i) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazta, a közgyűlés határozhat arról, hogy a tárgysorozatba vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető

tárgysorozatba.

1.5. Közgyűlési képviselet:

a) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az Igazgató elnök, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló.

b) A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Egy képviselő legfeljebb két tagot képviselhet.

1.6. A közgyűlés megnyitását követően az Igazgatóság elnöke vagy általa kijelölt tagja (illetőleg az igazgató elnök) javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnökének megválasztására. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a levezető elnököt.

1.7. Közgyűlési jegyzőkönyv:

a) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni különösen

az alábbiakat:

- a közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;

- a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét;

- a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;

- a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;

- a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;

- a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó  szavazás eredményét;

- azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét kérték.

b) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti. Hitelesítő tag az lehet, aki a szövetkezetnél semmilyen tisztséget nem tölt be.

c) Bármely tag kérheti az Igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.

d) A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.

 

2. Az Igazgató Elnök

 

2.1. A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az Igazgatóság helyett,  IgazgatóElnök látja el. AzIgazgató Elnökmegbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. Az  Igazgató Elnök dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a Felügyelő Bizottság hatáskörébe.

2.2. Az  Igazgató Elnök önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt.

2.3. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az IgazgatóElnök gyakorolja.

2.4. Az Igazgató Elnök önállóan is eljárhat a szövetkezet képviseletében, azonban minden olyan szerződéses kötelezettségvállaláshoz, bankszámlára történő utalás teljesítéséhez, amelynek összege az 2 millió Ft-ot meghaladja, a  Felügyelő Bizottság előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges.

2.5. Nem lehet  Igazgató Elnök:

a) aki nem tagja a szövetkezetnek;

b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá

helyezett;

c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

d) akit olyan foglalkozástól eltiltottak, amely tevékenységet a szövetkezet főtevékenységként folytat, az ítélet hatálya alatt;

e) az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig;

f) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzéktől megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig.

2.6. A szövetkezet  Igazgató Elnöke nem lehet egyidejűleg a Felügyelő Bizottság tagja.

2.7. Nem lehet egyidejűleg a szövetkezet  Igazgató Elnöke  és Felügyelő Bizottságának tagja az, akik egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

2.8. Az Igazgató Elnökfelelőssége:

a) Az Igazgató Elnök a szövetkezet ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. AzIgazgatóElnök a jogszabályok, az alapszabály illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

2.10. A tagnyilvántartás

a) Az  IgazgatóElnök a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet.

b) A nyilvántartás tartalmazza:

- a tag nevét és lakcímét,

- a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint

- tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.

2.11. A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

2.12. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.

2.13. Az Igazgató Elnök kötelezettségei:

a) évente egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi  helyzetéről,

b) a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése.

Az  IgazgatóElnök feladata.:

a)  a Felügyelő Bizottságnak félévente jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól,

b) az Alapszabály módosítását  a Cégbíróságnak bejelenteni,

c)  minden olyan adatot, nyilatkozatot köteles a Cégbíróságnak bejelenteni, illetőleg tudomására hozni, amelyet jogszabály előír,

d) gondoskodni a szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a szövetkezet vagyonának kellő védelméről.

2.14. Az Igazgató Elnök megbízásának időtartama:

a) Az  Igazgató Elnök  megbízatása a Közgyűlés vonatkozó döntésével kezdődik.

b) Megszűnik az Igazgató  Elnökmegbízatása:

- a megbízatás időtartamának lejártával;

- a halálával;

- lemondással;

- a közgyűlés általi visszahívással;

- a tagsági viszony megszűnésével;

- a szövetkezeti törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.

c) Megszűnik az IgazgatóElnök megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

 

 

 

 

2.15. A Szövetkezet első  Igazgató Elnöke:

 

Makai Istvánné

lakik: 1074. Budapest, Vörösmarty út. 19/A.II.e.12.sz.

szül.: Abádszalók, 1960.06.15.

an.: Kótai Valéria

 

2.16. AzIgazgató Elnök megbízatása öt évre 2014.augusztus12.-től 2019.augusztus12–igszól.

 

 

3. Felügyelő Bizottság

3.1. A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselői működésének ellenőrzése céljából a szövetkezet 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre.

3.2. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a Közgyűlés titkos szavazással 5 évre választja.

3.3.A Felügyelő Bizottság tagjává a szövetkezeten kívül álló személy is választható.

3.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja:

a) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre  ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

c) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél;

3.5. A Közgyűlés az IgazgatóElnök működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a Felügyelő Bizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az Igazgató Elnök ügyvezetési feladatait.

Az  IgazgatóElnök hatáskörében eljáró Felügyelő Bizottsági tag ezen időszakban a Felügyelő Bizottság munkájában nem vehet részt.

3.6. A Felügyelő Bizottság eljárása:

a) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

b) A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely  tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének tizenöt napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság ülésérea Igazgató Elnökmeg kell hívni.

c) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van.

Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

3.7. A Felügyelő Bizottság

a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az  Igazgató Elnököt, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;

b) indítványozhatja az Igazgató Elnök  visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;

c) összehívhatja a közgyűlést, ha az  Igazgató Elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;

d) az Igazgató Elnök jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést;

e) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;

f) javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására;

g) büntető feljelentést tesz az Ügyvezető Igazgató ellen.

3.8. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

3.9. A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel.

3.10. Felügyelő Bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

3.11. A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a Felügyelő Bizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni.

3.12. A Felügyelő Bizottság a tevékenységéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

3.13. A Felügyelő Bizottság tagjai a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.

3.14. A Felügyelő Bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a szövetkezetnek ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

3.15. A Felügyelő Bizottsági tag megbízása megszűnik:

3.15.1. megbízatás időtartamának lejártával;

3.15.1. a halálával;

3.15.3. lemondással;

3.15.4. a közgyűlés általi visszahívással;

3.15.5. a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.

3.16. Megszűnik a Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

 

4.. A Szövetkezet első Felügyelő Bizottsága:

 

1.A Felügyelő Bizottság elnöke:Halmosi Gizella

lakik: 1073 Budapest, Izabella u. 31.,1/20.

szül.:1983.03.09. Karcag,

an.:Barkóczi Hajnalka

 

2.A Felügyelő Bizottság tagja: Kis Ernő

lakik: 1072 Budapest, Dob utca 84. fszt. 6.

szül.: 1954.12.22. Tápiószele,

an.: Fazekas Anna

 

3. A Felügyelő Bizottság tagja:Horváth János

lakik: 8692 Szőlősgyörök, Szabadság u. 91.

szül.: 1964.07.13., Fehérgyarmat,

an:  Lakatos Róza

A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása öt évre 2014. augusztus12-től -2019.augusztus12-ig szól.

 

5. Céhegységek

 

A szövetkezet gazdasági racionalitás alapján végzi tevékenységeit. A különféle tevékenységeket végző belső szervezeti egységek a céhegységek. Minden céhegységet felelős céhegység-vezető irányít, akit azigazgatóelnök bíz meg. Céhegység vezető a szövetkezet tagja. A szövetkezetben személyes közreműködést vállaló tagok egy vagy több céhegységben (és az igazgatóságban) végezhetnek munkát.

Az céhegységek saját működésükre vonatkozóan a szövetkezet Alapszabályával és SZMSZ-ével összhangban levő speciális szabályokat írhatnak elő, amelyet az céhegység Szervezeti és Működési Szabályzatába (SZMSZ) foglalnak. Az SZMSZ kidolgozása az céhegység vezető feladata, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

 

IV. BÍRÓSÁGI ÚT ÉS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

1. A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései szerint.

2. Bármelyik tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik.

3. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak – a tag kizárására vonatkozó határozat kivételével - nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

4. A jogsértő határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt.

 

V. A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE

 

1. A szövetkezet megszűnik, ha:

1.1. a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést;

1.2. tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot;

1.3. a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

1.4. a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

2. A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

3. A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén

- a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetség részére kell átadni.

 

VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A jelen szövetkezeti Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 2006. évi .X.törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.

 

Budapest, 2014.08. 12.

 

 

      

 

……………………………………..                                             …………………………………….

 

            alapító tag                                                                                alapító tag

 

 

……………………………………..                                             …………………………………….

             alapító tag                                                                                alapító tag

 

 

 

……………………………………..                                             …………………………………….

             alapító tag                                                                                alapító tag

 

 

……………………………………..                                             …………………………………….

 

            alapító tag                                                                                alapító tag

 

 

……………………………………..                                             …………………………………….

             alapító tag                                                                                alapító tag

 

 

 

 

 

Szerkesztettem és ellenjegyezem: